Kicsit megkavarodott a téglaszállítás. Mint azt korábban írtam, pénteken kellett volna jönni a "nagy" szállítmánynak, majd utána héten a maradéknak. Csütörtökön viszont kaptam egy telefonhívást, hogy még aznap ki fogják hozni a maradékot, majd pénteken az eredeti, nagyobb mennyiségű téglát.
Kicsit át kellett szervezni a napom, de az építkezés haladása miatt ezt bármikor nagyon szívesen megteszem.
Délután hív is a kiszállító bácsi, hogy hova kell vinnie az árut. Próbáltam elmagyarázni, de nagyon nem értettük egymást. Én folyamatosan nem értettem, hogy miért akarja lecsatolni a fél szállítmányát valahol a falu előtt, ő meg nem értette, hogy hol kell kanyarodni és merre. Ezért megbeszéltük, hogy az M2-n levő Shell kúton találkozunk, és majd követ engem a telekig.
A találkozó rendben megtörtént, talán 5 percet kellett várnom rá. Viszont amikor megláttam a szerelvényt, kicsit megijedtem. Ekkora járművel még a faluban a betonútra sem tud rákanyarodni, nemhogy a mi kis földutunkra. Egy nagy Scania platós rész, plusz egy ugyanakkora pótkocsi volt megrakva téglákkal. Most már én is úgy gondoltam, hogy ezt bizony le kell csatolni valahol, és fordulni egyet, hogy bevigyük.
Aztán tisztáztuk a félreértéseket. A sofőr úgy gondolta, hogy ez már tényleg csak a maradék, felvilágosítottam, hogy igen, elnevezés szerint az, de még nincs tégla a telken. Majd ő világosított fel, hogy csak a kocsin levő tégla jön hozzánk, a platón levő nem, így a lecsatolás teljesen jó megoldás, majd ugyanerre jön vissza, felveszi, és megy tovább. Egyszerűsödött a probléma.
Így a falu előtt leakasztottuk a pótkocsit, a faluban okosan megválasztva az utcákat és kanyarokat bementünk a telekig. Viszont nem tudott a szűk utca miatt ráfordulni a kapura, csak mellétolni. Az építők kifejezett kérése ellenére sem tudta a raklapokat az alapra rakni. Azaz egyet igen, de a maradék 7-et csak mellé. De még a kerten belülre.
Így sikerült:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése